James W. Pennebaker amerikai szociálpszichológus, jelenleg a texasi egyetem professzora volt az, aki nagy jeletőséget fordított arra, hogy kutassa érzelmeink elfojtásának és érzelmeink szabad kifejezésének hatását az egészségünkre. Kísérlete hihetetlenül egyszerű volt, diákokat egy csoportját arra kérték, írják le életük legnagyobb traumatikus eseményét, majd az írókat összehasonlították másokkal. Kiderült, hogy immunaktivitásuk javult azokhoz képest, akik nem írtak, később pedig kevesebbszer érezték szükségét annak, hogy orvoshoz forduljanak.
Ez persze egy kezdetleges vizsgálat volt, azóta számos más kísérlettel is bizonyították, hogy az írás pozitív hatása mérhető is. A „gyógyító írást” vizsgáló kutatásokban felépítése általában nagyon hasonló: két csoportot vizsgálnak. Mindkét csoportot arra kérik, hogy néhány napon keresztül naponta 15-30 percet írjanak egy adott instrukció szerint. A különbség pedig az adott instrukcióban rejlik. Míg a kísérleti csoport feladata, hogy minden nap írják le érzelmileg nehézséget okozó, negatív, traumatikus, fájdalmas élményeiket, addig a kontroll csoport felszínes,semlegesebb, egészen hétköznapi témákról ír. Az utánkövetésből kiderült, hogy a negatív érzelmeiket, nehézségeiket leíró csoport a későbbiekben szignifikánsan kevesebbszer látogatta meg orvosát különböző panaszokkal és betegségekkel, mint a csupán a pozitív vagy semleges dolgokról beszámoló csoport.

Az érzelemkifejező kreatív írásról és a workshopról bővebb információt ITT találsz.

Tags:
About Author: VasKata