A borderline egy olyan személyiségzavar, melyben az érintett személy más emberekkel való kapcsolata, hangulata  nagyon impulzív és labilis. Ez a pszichés zavar az érzelmek, a gondolatok és cselekedetek szintjén is megnyilvánul,  ilyen módon negatív,  sokszor meglehetősen ellentmondásos viselkedéséhez vezet mind önmagával, mind embertársaival szemben. Az érinett ember érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Időnként kedves és megnyerő, időnként pedig elviselhetetlenül indulatos, követelőző és agresszív. Érzelmeit nem tudja kordában tartani. Hol halálosan szereti, hol gyűlöli ugyanazt az embert, legyen az családtagja, barátja vagy társa.  A párkapcsolataira különösen jellemző a sok feszültséggel terhes se veled, se nélküled típusú vergődés.

borderline

A magány szinte mindig erős szorongást okoz nála, az egyedüllétet nehezen viseli. Állandóan igényli, hogy törődjenek vele, de sokszor ebben is ellentmondásosak az igényei: egyik pillanatban segítséget kér, máskor meg csak arra kell a másik, hogy saját önállóságát bizonyítsa.

Kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, hangulatingadozások, akár szuicid késztetések is jelentkezhetnek nála. Üresnek, unottnak éli meg magát, nincsenek szilárd, stabil céljai, tervei, elképzelései a jövőre nézve.  A folyamatos üresség érzése nagyon megterhelő, ennek elkerülésére állandóan igyekszik valamilyen aktív tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség és szélsőségesség, ez akár fokozott alkoholivás,  kábítószerezés, sorozatos szexuális kalandok vagy egyéb függőségek formájában jelenik meg. A gyógyszerekre is könnyen rászokik, és nagyon nehezen mond le a főként szorongáscsökkentő, fájdalomcsillapító és altatószerek használatáról, melyekkel folyamatos szorongását próbálja oldani.

A borderline betegek élettörténetében rendkívül gyakran előfordul gyermekkorban elszenvedett elhanyagolással, testi és nemi erőszakkal és hasonló súlyos traumákkal járó élmény, amelyek következtében nem tudtak biztonságot adó kapcsolatot kialakítani szinte senkivel, de nem minden esetben mutatható ki ilyen előzmény. A korai trauma lehet a korai anya-gyerek kapcsolat zavara. Ha az anya valamiért nem tudott biztonságot nyújtani gyerekének, nem volt érzékeny és válaszkész a gyerek szükségleteire, akkor a gyermekben kialakuló, a világ biztonságosságáról alkotott munkamodellben a környezetét – és az egész világot- igazságtalan, félemetes, nem biztonságos helyként aposztrofálja. az érintettek egyik leggyakoribb félelme az, hogy nem szeretik őt annyira és úgy, mint ahogyan azt igényelné. Éppen ezért képtelenek együtt élni valakivel, folyamatosak a veszekedések és a szorongásból, alacsony önértékelésből fakadó féltékenységi jelenetek. Egyik néhány hónapos viszonyból menekülnek, sodródnak a következőbe,  az egyedülléttől egynesen  rettegnek.

border

A hivatalos diagnózis szerint az alábbi tünetek közül legalább öt tartósan jellemzi az érintettet:

1.     Személyes kapcsolatait instabilitás és túlfűtöttség jellemzi, benne szélsőségesen váltja egymást az optimizmus és a pesszimizmus.
2.     Intenzíven hódol valamilyen önpusztító szenvedélynek, pl. túlzott szexualitás, vagy alkoholfogyasztás, kábítószerezés.
3.     Érzelmileg labilis, jellemző rá a depresszió és a szorongás, melyek néhány óráig vagy napig tartanak.
4.     A haragját nem tudja kontrollálni, indokolatlanul heves dühkitörések vesznek erőt rajta.
5.     Rendszeresen öngyilkossággal fenyegetőzik.
6.     Identitászavar jellemzi, tartósan bizonytalan az énképe, akár a szexuális orientációja és az értékrendje is.
7.     Krónikus ürességet és unalmat érez.
8.     Kétségbeesetten igyekszik elkerülni, hogy elhagyják, akár valós, akár vélt a félelme.

A borderline személyiségzavar nem elmebetegség, hanem – ahogy a neve is mutatja – a személyiség fejlődésének és jelenlegi működésének egy zavara. Az érintett emberek maguk is szenvednek a szélsőségesen, gyorsan változó érzelmi állapotaiktól, az alacsony önértékelésüktől, az értéktelenség érzésétől. Gyakran szélsőségesen ítélnek meg egész hétköznapinak tűnő helyzeteket, és a velük kapcsolatban élőket is. Hajlamosak mindent fekete-fehérben látni, néha mindent rossznak, aztán mindent ideálisan jónak látni. De mindez akkor sem betegség, inkább nevezhető egyfajta állapotnak.

killing me

Valójában nagyon nehezen állapítható meg pontosan, hol húzódik a határ a normál és a kóros működés között. Szinte mindannyian hajlamosak vagyunk néha szélsőséges érzelmi reakciókat produkálni, ha legalább átmenetileg úgy érezzük, nem boldogulunk egy helyzettel. De a borderilne-osok között is van olyan, aki egészen jól boldogul a hétköznapi élettel, és mondjuk csak a számára túl erős párkapcsolati stresszhelyzetben jelennek meg a tünetei.

A borderline személyiségzavar diagnózisát csakis szakember állíthatja fel, nem érdemes egy veszekedés után dühből a párunk fejéhez vágni. Ha erős a gyanúnk, hogy szerettünk érintett lehet, finoman, szeretettel tereljük a pszichológiai segítségkérés felé. Értő terápia segíthet kordában tartani az érzelmeket, dühkitöréseket, enyhítheti a tüneteket, de a fentebb említett, gyermekkorban kialakult belső munkamodell megváltoztatása, felülírása az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat. További nehézséget jelent, hogy az érintett személyek a pszichológussal, terapeutával való kapcsolatot is szélsőségesen élik meg, így gyakori a szakembertől szakemberig sordódás.

Árvai Nóra

pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró

www.noraarvai.com

Jelentkezés konzultációra

Árvai Nóra pszichológus

Név

Email

Melyik témában segíthetek?

Párkapcsolati problémák Féltékenység
Társkeresés gyerekkel Válás
Önértékelés Szexualitás
Gyereknevelési kérdések

Megjegyzés

By using this form you agree with the storage and handling of your data by this website.

About Author: VasKata