Sok szülőnek okoz fejtörést ez a kérdés, főleg akkor, ha már cseperedik a gyermek, és amúgy is kérdezni, érdeklődni, gyanakodni kezd. Meddig ragaszkodjunk ahhoz, hogy gyermekeink higgyenek a  csodában? 

Mikulás és a Jézuska.  Ilyen vagy olyan néven, de ez a két alak az egész világon mindenütt létező fogalom, nevüket mítoszok övezik, az emberiség nagy, közös múltjához tartoznak.  Legendája teljesen beleillik a kisgyermekek érzelmi, képzeleti világába. Az ő gondolkodásuk még mágikus, meggyőződéssel hinni tud mesebeli lények létezésében. Ha hagyjuk, hogy higgyen, meséljen, kérdezzen-e csodatevő alakokról, azzal segítjük fantáziájának és kreativitásának fejlődését. Lehetőséget teremtünk képzeleti világának kibontakozására, az ünnep varázslatos mivoltának átélésére. Ha figyelünk gyermekünkre, tiszteletben tartva álmait, meséit, akkor nagyon sok mindent megtudhatunk mindarról, ami foglakoztatja, ezáltal új szinten ismerhetjük meg őt. Az a szülő, aki kezdettől fogva őszinte azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kerülnek az ajándékok a fa alá, számos izgalmas, szép élménytől és csodaváró karácsonytól fosztja meg gyermekét.

Hogy mikor jön el az igazság pillanata? Gyermeke válogatja, erre nincs ideális időpont. Általában magától értetődő, természetes folyamat ez, amelyben meghatározó szerepe van a kortársaknak, barátoknak, vagy akár egy tévé-reklámnak is. Érdemes sokat beszélgetni a kicsivel, és megkérdezni, „Te mit gondolsz erről? Szerinted hogy van ez?”  A gyermek válasza rávezethet bennünket arra, hogyan tovább.

Arvai Nóra pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró, coach

Bejelentkezés konzultációra ITT

Tags:
About Author: VasKata