A Szinglianyublog új sorozatában igaz történeteket közlünk le, amelyben a szereplők nevét és néhány adatot, amiből az író vagy a szereplők felismerhetők lennének,  a történetet beküldők kérésére megváltoztatjuk, minden mást azonban szó szerint idézünk a hozzánk beérkezett levelekből. Ha te is szívesen megosztanád a Szinglianyublogon a történetedet, bátran írj nekünk a blogon található elérhetőségeinken! Ha kiírod magadból a történetedet, az terápiás hatású neked és az olvasóidnak is, akik úgy érzik majd, nincsenek egyedüla  problémáikkal. 

féltékeny nő

Fogadjátok szeretettel Erika történetét.

 Az elején kezdeném: 23 évesen átkerültem Nagyváradról, Szolnokra, először albérletbe, két kedves lányhoz, hozzájuk nagyon kötődtem, de mindkettő elköltözött a városból és képtelen voltam újra ennyire közel engedni bárkit magamhoz mint őket, felszines, rövid barátságaim voltak.

25 éves koromig csak alkalmi kapcsolataim és még alkalmibb munkáim voltak, mert nagyon nehezen kaptam meg a letelepedési engedélyt, igy nem akartak alkalmazni. Főiskolára jártam, ami nem érdekelt, a szüleim fizették…de rájöttünk, nem nekem való a társadalom biztositás a sok matekkal. Kaptam egy kis lakást szüleimtől.

Elhelyezkedtem  2 ügyvédnél pár hónapra. Titkárnő voltam, az egyik főnököm szingli volt, beleszerettem, nagyon akartam a kapcsolatot, ő is benne volt, de nem vettem észre, hogy ő érzelmileg nem involválódott.
Aranyifjú életet élt( squas, vitorlázás, stb). Alig pár hónap telt el, teherbe estem. Megtartottam a babát, mert nagyon szerettem a magzatomat. Apa ugyan kiborult de támogatta, anya abortuszt akart, a gyermek apja főleg abortuszt akart. Erre képtelen voltam.
Szüleim megmondták, ott nem tudnak már lakást venni, maradjak Szolnokon, és a gyerek apja vagy irja alá, hogy lemond a gyerekről vagy vegyen feleségül. Elvett. Egy megalázó, pár fős polgári esküvőn, titokban, egy csütörtök délután, 8 hónapos terhesen. Látszott, hogy kényszer neki, én végigsirtam boldogtalanságomban az egészet.

A lakásában lakhattam, hogy az enyémet kiadhassam. Végig olyat hallgattam, hogy vékony alattunk a jég, vagyis ne merjek egy szót se szólni, hogy neki van barátnője, megaláztatás, sirás, magány a terhességem alatt. Majd szülés előtt pár héttel azt mondta: nem szeret senkit rúgdosni, ideje lenne visszaköltözzek a saját lakásomba. Barátnőm segitett.

Megszületett a csodálatos kislányom, aki már 10 éves elmúlt. Boldog voltam, majd súlyos depressziós lettem. Édesanyám 6 hétig velem volt, utána mindent egyedül csináltam, az apja néha eljött este, majd ment a szeretőjéhez. Annyira vágytam szeretetre, érintésre, gyengédségre, testiségre mint korábban soha, de ő már képtelen volt erre, nem közeledett többé felém nőként.
Eltelt 2-3 év, én kértem, hogy váljunk el hivatalosan is, akkor még reménykedtem, hátha tudok új életet kezdeni a sok megaláztatás és megcsalás ellenére. Elváltunk, már előtte elengedtem őt….  A gyedre ő volt jogosult, de nem adta ide, nevetséges összegeket adott, nyomorogtam.

idegbaj

A kislányt bölcsibe adtam, hogy dolgozhassak, de 10 óra volt a munkáltató elvárása, másfél éves gyerkőc mellett… 2hónapig birtam. Ismét anyagi nélkülözés következett. Csak anyósra, apósra számithattam, de ők diktátorok, igazi diktátorok. És sznobok.
Nem irathattam környékbeli óvodába a lányomat, mert ez panel negyed, majd az egyetemi óvodába, hogy utána elit iskolába irathassuk a gyereket, a város stréber iskolájába.
Másfél évig volt valaki,  akibe szerelmes voltam,  (munkahelyi ismeretség volt) de ő csak titkos összejárást akart, felelősséget, a gyermekemet azt nem, de legalább letisztázta az elején. Soha nem mentünk együtt sehova. Másfél évig tűrtem, majd kiléptem. Vége lett, ismét hosszú magány jött, 1-1 nagyon rövid próbálkozással.
Volt apósom diktálására és biztatására elkezdtem egy főiskolát, le is diplomáztam 2013-ban mint rekreációszervező-egészségfejlesztő. Diákhitelt fizetek, hiszen tandijas voltam, és volt apósom hiába igérte, hogy befizeti majd a 150 ezres tandijat, nem tette meg, fel is függesztettem akkor a fősulit. De egy veszekedésnél mindennek le lettem mondva általa, hogy lusta senki vagyok, aki nem tudott semmit felmutatni az életben, igy saját erőből folytattam és befejeztem a főiskolát. Kezemben egy diploma amivel nem igen lehet elhelyezkedni.

válás után randizási tippek

Volt még bennem bizalom, államvizsga előtt interneten kerestem párt. Jött egy srác hosszú hónapok után, akinél ugyan az volt ki irva, hogy gyermektelen nőt keres, de állitólag annyira tetszettem neki, hogy nem érdekelte, hogy van gyermek, aki már 8 éves volt ekkor, 2013 elején. A srácnak mindene volt a peca, a futás, a futó társaság, és egy idő után csak akkor akart velem találkozni ha a lányomat elvittem a nagyszülőkhöz. Ő 10 osztállyal egy reklámújság vezetője volt. Nekem diploma előtt nem volt munkám, ez nem tetszett neki, pedig támogatást nem vártam tőle, de ő az önálló nőket szereti….Rajtakaptam internetes párkeresőn keresgélni, számtalan hazugságon, soha esküvőkre nem vitt magával, nem vállalta fel a kapcsolatunkat, a gyermek fárasztotta, ezt ki is mondta, hanyagolt, megcsalt, de erre csak gyanakodtam, később biztosan kiderült. Arról nem beszélve, hogy érzelmileg rideg és frusztrált volt, 38 éves létére elég komoly szexuális zavarokkal. Állitólag én megtanitottam a jó szexre, mégis 3 hónap után azt mondta, megszűnt az újdonság varázsa. Csupa ellentmondás és ridegség volt. a 2013-as évet végigkinlódtuk.Vége lett, ismét szingli voltam, de nem keresgéltem, közmunka tanfolyam sikerült csak diploma után, ami persze véges volt. 2014 őszén ez a fiú akit leginkább beengedtem az életünkbe, visszajött hozzám, és én bolond vissza engedtem, annak ellenére, hogy ő kötetlen kapcsolatot akart.

Még ritkábban találkoztunk mint az első kapcsolatunkban, nem titkolta, hogy neten keresgél, de tagadta, hogy van más, hiába éreztem. Természetesen a megérzésem beigazolódott, mert egyes lányok mindent posztolnak a facebookon, hogy kivel mit…..De ekkorra érzelmileg már nagyon mélyen benne voltam a dologban, aminek ő tavalyelőtt karácsonykor véget vetett, hisz le is bukott. Lakást is vett magának amit nem tőle tudok, és oda engem a gyerekes anyát már nem tervezett elvinni. Oda lett minden bizalmam,  és önbizalmam, több mint 1éve nem vagyok túl a dolgon, irigy, megkeseredett nő lettem, sok elfolytott vággyal, aki azt kivánja, bár ne lenne semmi libidója, és ne vágyna rá, hogy megélhesse a nőiségét is. Ez a fiú azóta egy 11évvel fiatalabb szőke lánnyal él (mert neki mindig is a szőkék voltak az esetei), egy 29 éves doktorandusz lánnyal, természetesen miatta már hanyagolja a futást és a pecát, természetesen őt már facebookon is felvállalja, hogy kapcsolatban van, és őt nem alázza meg azzal, hogy mindenféle futólány társával képeket oszt meg, vagy mézesmázos megjegyzéseket ir más nők képeihez, mint ahogy velem szemben megtette.

válás közös szülői felügyelet

Ősszel 2 hónapig szociális munkásként dolgoztam. Nagyon nehéz volt megoldani a 12-24-el beosztást, mert akár hajnali 5-kor kezdtem akár éjszakás voltam anyósékhoz kellett vigyem a gyermekemet, ami őt is megviselte, de mivel elmúlt a migráns roham, elbocsátottak.A gyermekem apja családot alapitott, másik gyermeke is van….mindenki boldog a múltamból akik nagyon cudarul bántak velem.

Hát ez az élet igazságossága, ezt kell én eltűrjem, vágyaimat elfojtanom. Még az anyagi jellegű vágyaimat is, és elnézzem a gyermekem osztálytársainak életét, ahol sok pénz van, a legnagyobb gond az, hogy Miamiban vagy Hawain töltség az ünnepeket, villákban élnek, a gyermekemet kinézik, engem levegőnek néznek.
Ilen egy 35 éves anya, szociális háló, anyagi és érzelmi biztonság nélkül.
Its my life.

A történet beküldője Erika, lejegyezte Árvai Nóra pszichológus, perinatális szaktanácsadó, szakíró

www.noraarvai.com

Jelentkezés konzultációra

Árvai Nóra pszichológus

Név

Email

Melyik témában segíthetek?

Párkapcsolati problémák Féltékenység
Társkeresés gyerekkel Válás
Önértékelés Szexualitás
Gyereknevelési kérdések

Megjegyzés

By using this form you agree with the storage and handling of your data by this website.

About Author: VasKata