Cikksorozatunk első részében a múlt héten arról volt szó,vitázhatunk-e  a párunkkal a gyerek előtt, és ha igen, hogyan.  A konstruktív vitákról szóló cikket ITT olvashatod. Ebben a cikkben arról lesz szó, mi történik, ha a veszekedések állandósulnak, és elmarad a feloldozást hozó kibékülés. 

A hosszabb időn keresztül fennálló, nem szűnő feszült légkör a családban mindenképpen befolyásolja a gyermek érzelmi állapotát. Attól függően, hogy az adott gyermeknek milyen a lelki alkata, mennyire rezíliens- mennyire talál olyan külső kapaszkodókat, amelyek őt “stabilan” tartják, legyen az akár egy nagyszülő, egyéb rokon vagy barát, alakulnak ki ennek a tartós feszültségnek tünetei. Egyéni eltérések miatt minden gyermek másként reagál, még az ugyanabban a családban nevelkedő testvérek válasza is lehet eltérő.

anya apa veszekszik

Ami figyelemfelhívó tünet lehet, hogy valami nincs rendben:

  • Ha  a gyermek a tőle megszokottól eltérően kezdd el viselkedni
  • Ha a korábban is meglévő személyiségjegyek, viselkedésbeli szokások extrém módon felerősödnek (Pl. a mindig zárkózott, befelé forduló gyerek otthon már meg sem szólal.)
  • Ha a gyerek egyre gyakrabban számol be kellemetlen testi tünetről, has- vagy fejfájásról
  • Ha alvási szokásai megváltoznak, nehezen alszik el, megébred, rémálmai vannak vagy épp ellenkezőleg, alig akar kikelni az ágyból, folyton kimerült
  • Belső feszültségről árulkodnak a fokozódó agresszív megnyilvánulások vannak, akár verbális, akár fizikai szinten
  • Hirtelen romló teljesítmény az iskolában vagy  a sportban
  • A kisebbek regrediálhatnak már meghaladott viselkedésformák felé, pl. cumit, pelenkát kérhet az is, aki már régen elhagyta ezeket
  • Nagyobb életkorban a kortársak felé való fokozottabb nyitás, kapcsolatok keresése, kötődéskeresés, akár rossz társaságba keveredés is előfordulhat

A legnagyobb probléma, ha az állandó párkapcsolati harcok teljesen lekötik a szülők figyelmét és nem marad energia a gyerekre. Ilyen esetben előfordul, hogy a szülők nem értenek a gyermek jelzéseiből, és váratlanul éri őket, ha egyéb rokon, nagyszülő vagy az intézmény jelez: bajt szimatolnak.

Ha a felnőttek nem is tudják megbeszélni vitás dolgaikat, abban egyet kell érteniük: a gyermek lelki nyugalma mindennél előrevalóbb. Mint minden nehéz helyzetben, itt is kiemelten fontos a kommunikáció szerepe. Beszélgessetek  a gyerekkel arról, hogy mi a probléma, ne kendőzz el semmit, ne bagatellizálj, de fontos, hogy olyan szavakat és kifejezéseket használj, amelyek a gyermek életkorának megfelelnek, amelyeket megért. Tedd mindezt anélkül, hogy a másik felet próbálnád befeketíteni, szidalmazni. Maradj tárgyilagos és higgadt. Fogd rövidre, és inkább kérdezz vissza, hogyan érinti ez a gyermeket, mit érez, mit gondolol, mitől fél. Önmagában gyógyító, ha a gyerek ventillálhat, kifejezheti érzéseit és dühét. Nem kell mindenáron kezdeni ezekkel valamit, sokszor elegendő az, hogy meghallgatást nyert a gyerek és biztosították afelől, nem miatta veszekednek a szülők. Ha erre lehetősége van, nem lesz kénytelen drasztikusabb tünetképzéssel, pl. asztmás rohamokkal, állandó betegeskedéssel jelezni a gyerek.

beszélgess a gyerekkel

A következő részben arról lesz szó, érdemes-e együtt maradni a feszültségekkel terhes kapcsolatban “a gyerek miatt”.

Ha úgy érzed, baj van, akár köztetek, akár a gyerekkel, fordulj bizaommal pszichológus, perinatális szaktanácsadó szakértőnkhöz,  cikksorozatunk szerzőjéhez, Árvai Nórához! Elérheted itt: contact@noraarvai.com, 0620-291-7956  www.noraarvai.com

Közösen írt, egyedülálló anyák számára írt könyvünket itt találod meg:

https://szinglianyublog.hu/konyv

Vas Kata,

szakértő: Árvai Nóra

About Author: VasKata